Vége...

Elérkezett a búcsú pillanata. A blog ezennel a végére ért, még az utolsó napokról körmölök valamit, de már sokban nem fog változni az eredmény.

Kösz a figyelmet, remélem élveztétek a dolgot, és majd személyesen is elbeszélgetünk, minél hamarabb;)

Pusszantás!!!

P.

télleg kettes...

Megvan az első jegyem:

070122

2008W

VO Zeitgeschichte als Geschichte des 20. und 21. Jahrhunderts

Rathkolb

2óra,

4kredit

12.02.2009

jegy:2

Télleg kocakettes lett:)))) De ez otthon négyest jelent a legrosszabb esetben is. Kellett ezért izgulni...
Amúgy meg drukkoljatok a többi órához is.

Parlament

Hát igen ezt is, mondhatnám, Athénból lopták, vagy az Alpokból...Azért szép, bár a mienk jobb, szerintem nem is kicsit...
Csak a politikai korrektség kedvéért. Magyarország és Portugáli között továbbra sem fog fennállni semmiféle határkonfliktus, vili?Akkor megegyeztünk!Most fényképezz!!!:)
Valaki azt írta, hogy erre is születni kell, hát mindenesetre tök jól tudok egy normál székben ülni, ami persze jelen esetben az osztrák parlament elnökének becses helye. Király!

Melk

es ist Pech

A koli egyre üresebb lesz, sajna. Egymás után lépnek le az emberek. Ondrej már rég eltávozott, követte őt Mara, Alfia, Yousuf, Szabina; még az énekes szerb sincs már a körünkben...
Erre ma, mikorra már elterveztem, hogy a barátaim teljesen elfoglalják a szobám üres részét a következő hétvégén.
Erre ma 11kor kopogtatnak a birodalmam ajtaján. A portás mosolyogva betessékel két srácok, és közli velem. Itt az új szobatárs...!Kösssssz má'!
Hát Zac-nek hívják, Ohio-ból jött, közgázos, és alszik, már vagy 5 órája. Biztos fárasztó lehetett az út, de ennyire??? Amúgy nem tűnik valami partiarcnak sajnos, még be kell törni ebben a két hétben, de majd meglátjuk mi sül ki a dologból. Másrészt meg, tudom,legalább lesz társaságom, és lesz kire rásóznom a cuccaimat, vagy Ondrej cuccait, vagy másét...:)
Kalandra fel!!!

barátok, kori mi kell még???

csak a vicc kedvéért:)))

One last Ride (Club)

Mr. Joey Tribbiani személyesen:P Már kérdezem is:- Na, mi a helyzet???-
Puszi a fotósunkna,k ez is jó kép lett.
Egy kép Florianne-nal...
Egy Seda-val és Eliffel. Mögöttunk Michel tornyosul:)
Egy kép Tonje-val.

részlet a bálról

semmi extra csak egy kis keringő:)

TU Bál

Hosszadalmas tervezés előzte meg amíg ide eljutottam. A cipő-nyakkendő páros okozta a lehető legtöbb problémát, mivel a normál cipőméret a 40-esnél kezdődik, így a 38-as lábammal mehetek a gyerekosztályra, esetleg kereshetek vmi olcsó szerb-kínai gagyit. Csokornyakkendő meg kötelező, de 7 éves korom óta nem volt rajtam, az egy szem szalagavatót nem számolva...

FH-s ismerőseim, barátaim, sajnos nem a legjobb minőségűek a képek.
A két elhíresült pezsgőspohár egyike, az esti partneremmel, aki végülis hajlandó volt velem táncolni.Ez a dolog viszont hatalmas negatívumként él bennem és élni is fog elég sokáig. A bálban az ember azér' van, hogy táncoljon!!!! Én megpróbáltam, kevés sikerrel. Bécsi keringő megy, meg sima lassúzni is bármikor tudok. Bár az is igaz, hogy latintáncokkal nem készültem időhiány végett. De, és ez nagyon bánt, ha konkrátan oda megyek egy, kettő, három lányhoz és mondom, hogy menjünk táncoljunk, és erre ők nem jönnek, akkor b&@{][# meg magukat. Ez mi?????Bál van, azért jöttetek, hogy buli legyen, EZ NEM DISZKÓÓÓÓ!!!! :@ Becsületemre legyen mondva, Kamillával- aki jó másfél fejjel nagyobb,mint én- tök ismeretlen számokra elügyetlenkedtem valamit, és végül is Terka is rábólintott és pár szám erejéig örülhettem magamnak. De még mindig nem tudom felfogni, hogy például a fönti Fachhochschulés lánycsapat csak ült, és nem csinált semmit egész este...
A magyarok vérében van valami különleges, amit semmire sem cserélnék el. Lehet potyázásnak, ügyeskedésnek, de akár tehetség és merészség egyfajta kombinációjának hívni, a tény az tény. Időben megérkeztem Terkával a bál helyszínére, útközben pár ismerőssel sikeresen összefutottam. Majd következett az est egyik fénypontja. Nem tudom, hogyan sikerült (magyar vagyok meg túrista), de a VIP vendégek közé keveredtem, keveredtünk és a tisztes öreg urak és hölgyek között gazdagabb lettem egy pohár pezsgővel is, természetesen ingyen. A későbbiekben meg dicsekedhettem vele, végül is nem ez volt az első eset, amikor hasonló történik velem.
A termeket nem részletezem, nem is tudnám, másrészről meg ahol ilyen kristálycsillárok lógnak a falról, azt nem is érdemes tovább boncolgatni.
Végeredményben megérte a lelkesedés meg a család biztatása, hogy jöjjek el ide. Azt hiszem, nem a közeljövőben lesz, hogy a Hofburgban fogok őgyelegni és esetleg táncolni. Gyakorlatilag magában a császári lakosztályokban és termekben voltunk. A ceremóniateremtől a kisebb helyiségekig mindent meg lehetett nézni.Egy élmény az egész.Bár jelenleg kötözködős hangulatban vagyok így meg osztom mindenkivel, hogy ha a mezei ceglédi középiskolák meg tudják oldani, hogy a lányokon egyen fehér báliruha legyen, akkor a TU ezt miért nem tudta megoldani.Ezt leszámítva kiváló volt a nyitótánc.(videó)

Prezentácó

Ezt is érdemes megörökíteni.
A csehszlovák újhullámról adtam elő németül 25 percben. Volt diavetítésem, kis vázlatom mindenki számára, lassan és végeredményben érthetően beszéltem. Vittem filmrészleteket is a Fekete Péterből és a Százszorszépekből.
A végén kérdések is felmerültek, szóval egy nagy élménnyel lettem gazdagabb, és remélem egy jó jeggyel.
Mindenesetre jobb voltam, mint a németek és a szerb csajszi, ami nagy melegséggel töltötte el a szívemet...

Party Smart

Köszönöm kedves otthoni barátaimnak a lehetőséget, hogy kipróbálhattam a fent megemlített készítményt. Egy élmény volt. Íze semmihez sem fogható, jó rossz, de másnap mosollyal és problémamentesen ébredtem lakótárs búcsúbulija után, ami szép teljesítményre utal...
Ja, most már tök egyedül vagyok, jöhettek látogatni:-)

Egy aktív nap

Megjegyzés a tegnaphoz:
Reggel kellően pihenten ébredtem. Szép napsütéses idő volt. Így a szokásos napi teendők mellett reggeli, bevásárlás a törököknél a Thaliastrasse-n, ebédfőzés, és 30 német oldal elolvasása után, az alábbi mozgalmas program következett.
1. Kirándulás a város határába, mivel szép idő volt Fél négytől fél 6-ig. Hegynek föl, hegynek le egészen a Schloss Wilhelminenberg-ig.
2. Kori Irisékkel 6-9-ig, lásd lentebb.
3. Buli, azaz inkább csak intellektuális party a Michaelerstrasse-n este 10-től. Szeretem ezeket az embereket, Veronikától Paoláig, a srácok is jófejek, de pár üveg sör és kedélyes beszélgetésen túl semmi többre nem számíthat az ember. Na meg a klikkesedéssel is néha baj van, az olaszok együtt, az angolok is szintén...
4. Ha már az Akademikerhilfe-n voltam ellátogattam Flórához is, és szerencsémre meg is találtam. Talán még örült is szerény személyemnek. És legalább ő februárra is marad, nagyrészt...

Végre (először és utoljára...)

A cím arra utal, hogy Irissel már kábé november óta tervezek egy cool, kis, közös estét. De mindig ügyesen lemondta, vagy elfelejtette. Most azt is írhatnám, hogy meg tudom érteni, de igazából nem. Mindenesetre tegnap sikeresen időt tudott szakítani rám a sok közgáz tanulás és a reggeli német órák között. Hangsúlyozom, szombaton!!! Megszállott nagyon, vagy csak velem van gáz...:)
Lényegében nem bánta meg. Ha valaki életében először a bécsi Rathaus előtt húz koricipőt a lábára és ott tanulja meg TŐLEM az alapokat, az hatalmas élménnyel ér fel. Tetszett neki nagyon, és a barátnőinek is. Esés csak egy volt, de az is csak popsira, szóval minden nagyobb baj nélkül megúszta. Végül is teljes mértékben revansot éreztem amikor kijelentette, hogy milyen kár, hogy csak most szánta rá magát a csúszkálásra. (Női agy és hibás gondolkodás címmel fejtegethetném ezt még jó pár millió karakterben, de senkit nem akarok megsérteni...:) Emellett én is elmondhattam: VÉGRE!!!!:-D

Irissel

Nehogy azt mondjátok, hogy csak értelmes képeim vannak fent itt. Épp a csukott szemes fénykép ellen küzdök, sikerrel.

A Mester és tanítványa.

jégtánc

Wiener Eistraum- megnyitó

Vizsga előtt tegnap pihenésképp ellátogattunk a Városháza elé. Aznap, csütörtökön nyílt a Wiener Eistraum több, mint 1000 négyzetméter területen. Beugró aznap nem volt, hát persze, hogy ott voltunk:)
A kis baráti társaságunk- bár bizonyos dolgokat egyre inkább fájlalok, így a félév közeledtével- ismét együtt.
Ez a legnagyobb jégfelület, de még így is csak kb. a felét jelenti a teljes pályának, koncertelőadások is itt lesznek.
Csak rá kell nézni és rögtön lehet tudni, hogy ide érdemes kilátogatni. Szuper hang- és fénytechnika, és ugye a városháza parkján körbe kacskaringózó kis jégutak, fantasztikusan jó. Szerintem, mindenképp megér egy próbát mindenkinek!

Ride még...

Milyen kifejező az arcom, milyen kétségbeesett a tekintetem, már előre tudtam, hogy ez így veszélyes lesz...:D
Pillanatkép narancsokkal. Asszem ez az első volt, vagy a második...

A bécsi oktatásról...

Koszovós órámon üldögélve épp Albániával kapcsolatban Szkander bégre terelődött a szó. Mire az egyik kb. velem egykorú meg kérdezte:
-Ki az a Szkander bég???-
Még hogy nálunk szar az oktatást, én pölö tudtam, ki volt az a Szkander bég...

K.O.

Egész keddem ezzel telt. Meg ugye rásegített az egészre. hogy fél kilenc körül még a helyi ezermester is benézett hozzánk az eltörött tusolót megjavítani/ kicserélni...Persze Ondrej aludt, a szemét, és nekem kellett kommunikálnom az ürgével.Mindenesetre legalább nyugisan megírtam az előadásomat ezután, már csak gyakorolni kell...Meg finomítani.
Közben este Terka is megérkezett, és hozott az ő kedvenc Erasmusosainak egy hatalmas, mellesleg nagyon finom kuglófot (babovka:)))) Innentől átváltott örömre ez a nap. Este még elbattyogtam a Stammtischhez és egy gyógysör mellett jót dumáltam az ottani haverokkal. Őszintén ez hiányzott egy kicsit: sör, csocsó, jó arcok(Joris, Arne meg a többiek)
A mai, szerdai nap, már nemcsak a regenerálódás nevében telt. A cseh töris ismerősökkel átnézettem a dogámat, bele is javítottak, mondjuk külön kértem is őket erre. Utána meg laza könyvtár.
Este meg LOCO :S, bár nem nagyon tervezek semmi különöset, remélem 12 körül sikerül majd lelépnem, nem kéne még egy hasonló este mint hétfőn, no...

Visszatérés

Lassan meg kell kezdenem az utolsó hónapomat is kint. 19-én hétfőn megérkezve, két sikeres vizsgát magam mögött hagyva, majdnem mindent úgy találtam, ahogy volt. Egy új matraccal gazdagodtam, meg egy hétfői "nagyon iszogatós" este emlékével.
Történt ugyanis, hogy fél kilencre meg is érkeztem a kollégiumi szobámba, kipakolás közben a lakótárs biztat, hogy menjek vele bulizni. Tartottam magam... Egy darabig. Aztán, mikor másodjára visszajött, engedtem neki, mégis csak az utolsó hete, aztán utána soha többet...(Vagy majd meglátjuk.)
Ride olyan volt, mint mindig. Bár nem volt akkora tömeg, így szerencsére volt hely táncolni. Kedves barátomnak, olyan ötlete támadt, hogy mi lenne, ha tequiláznánk. Mondom ok.
Az első két kör még sima rutin gyakorlat. Lehúzzuk a löttyöt, rá a narancsot és kész.
Aztán az a baromarcú pincér halálos koktélt kevert. A feles pohár helyett vett 2 koktélos poharat, pakolt bele jeget, aztán hadd szóljon, tele tequilával. Na, és ebből sikerült hármat elfogyasztani, hülye, barom, állat módjára. Tuti K.O. másnapra, aláírom. Tényleg az. De megérte, elég jó bulit toltunk, Gabesszal eltöltött Buddha Beach-es emlékeim törtek fel bennem. A fönti kép is bizonyítja, hogy mennyire megnő a sármom egy-két ital után. Igaz tökre nem emlékszem, hogy mikor készült, és hogy ki csinálta. A feliratozás alapján egy PULS-os gyerek lehetett, de tiszta feketeség. Mindegy Helena miatt még a másnapot is elfelejtem...

"Kastélylátogatás"

Antonina rendezett számunkra egy kis kirándulást. Meghívója szerint a Schloss Kaiserebersdorf, Josefinisches Bauernhaus, Schloss Neugebäude szerepelt volna a programok között. Simmeringnél, az U3 végállomásánál találkoztunk, összejött összesen 7 ember. Szóval jó lett volna, de sajnos a kedves szervezőnk nem nagyon volt fölkészülve. Nem tudta, hogyan kell eljutnunk a kastélyokhoz. Megoldottuk. Nem találtuk a házszámokat. Megoldottuk. És ami a legrosszabb -15 fokos hidegben kellett a szabadban lófrálnunk, mivel egyik épület sem volt nyitva, illetve egyik sem volt látogatható. Szóval jól meg lett szervezve. Ezek után szeretett volna velünk a Zentralfriedhofba menni...Esélytelen. Szegény a végén még rám számított, hogy csatlakozom, sajna ki kellett, hogy ábrándítsam. Még a helyes pofijáért sem leszek még két órát ebben a baromi hidegben.

Ma este

Ötletszerűen vezérelve párak elhatározását követve,( na meg a magamét is) ismét ellátogattunk a Stadtpark közelébe. Ismét azt hittem, hogy leszünk megint ketten-hárman. De ismételten csalódnom kellett, ez is majdnem olyan volt, mint a városszéli kirándulásunk. 10 ember jött el összesen, szóval ismét megérte a dolog, és örömmel töltött el, hogy ismét nagyobb baráti társasággal lehettem együtt, úgyis mindjárt vége az ösztöndíjnak, de amíg lehet kihasználom, ahogy csak lehet. Legalább is ez a tervem...
Szóval jó volt a kori, meg a társaság is hamar egymásra talált, bár utána már télleg nem fért volna bele a Praterdome, no de sebaj, majd legközelebb.(Majd pakolom a képeket, ham egkapom, meg felteszem én is a vinyóra, eh:)

Bécs Vol. 2.

Na, ahoj mindenkinek!

Remélem jól teltek az ünnepek, mindenki megtalálta a maga pezsgősüvegét szilveszterkor, és mindenkinek megvan a maga fogadalma, amit két napra rá meg is szegett.
Vagy 25 magyar és kelet-európai film után visszatértem, a jó öreg Bécsbe. Jó érzés volt visszatérni, nem is gondoltam volna, hogy ennyire, bár biztosan azért, mert az utolsó 2-3 napban nem tudtam igazán jót aludni. Lámpafénynél nem az igazi...(kössz fiúk a közreműködést)
A Fachhochschule-s török ismerőseim pedig egy rögtönzött helló, Peti látogatást tettek nálam. Nagyon nagy volt.Felvidított a halom tanulnivaló között.