Vicces 04.

Schönbrunn, kastély, ajándékbolt:

Eddig is realizálódott bennem, hogy vannak a világon tök fölösleges dolgok.

Ezek közé tartozik az Erzsébet császárné arc-, egész alakos képével ellátott papírzsebkendő.
Ennyi. (A dolog használhatóságát, ár-érték arányát stb nem elemzem mindenki maga merengjen el rajta... )

Második kör

A család másik része is sikeresen kilátogatott. Nővérem és barátja jött ki rám nézni, andventezni, előkarácsonyozni. Programunk sikeresnek mondható. Tanácsomra voltak az Albertinában a Van Gogh kiállításon, aztán várost néztem velük, érintve többek között a Peterskircheben található Krippenschaut, és a városháza előtt látható gyönyörű karácsonyi vásárt. Ma szinte egésznapos Schönbrunn volt a program, bár én még máshová is mentem volna velük, de annyira nem akartam erőltetni a dolgot. Így is elég sok mindent lehetett látni. A második karácsonyi vásárral együtt...
Most már a harmadik kiérkező csapatot várom... ;)

Vicces 3.

Pár ismerőssel tegnap sikeresen meglátogattuk a PraterDome-t. Bécs legnagyobb diszkója, csak hogy mindenki képben legyen. A csapatban voltak olyanok is akik nem igazán szoktak bulizni. Csodálkoztam is, hogy miért pont most változott meg a véleményük, kedvük stb.
Aztán ma rövid közvéleménykutatás közben kiderült, hogy egyikőjüknek egyáltalán nem jött be a hely. De, kérdezem én, MÉGIS MIRE SZÁMÍTOTT!!![cinikus gonoszság, de ez van...]

Extreme Championship Wuzzeln: 11.25.

A bájos név a helyi Erasmus csocsóbajnokságot takarja, 12 indulóval, körmérkőzésekkel. Egy német haverommal (Arne-val) én is vettem a bátorságot, ha már otthon is olyan fene nagy arcom van, hogy tudok játszani, itt is ki kell próbálnom magam. Egyedül Joriséktól, a svéd bandától féltünk picit. A selejtezőben simán megvolt a kötelező, aztán a csoportkörben beütött a ménkő...Rögtön az első meccsen kikaptunk XD Igaz szoros meccs volt, de akkor is. Innentől pedig csak a győzelem volt elfogadható. Végülis a csoport maradék két meccsét hoztuk. Aztán a döntő helyett itt sikerült összekerülnünk Jorisékkal, de ha már így történt gyorsan meg is vertük őket. Jöhetett a reváns. Ugyanis a döntőben szintén azzal a csapattal kerültünk össze, aki elkente a szánkat. A két győzelemig tartó mérkőzésen az elsőt megint behúzták a srácok, a másodikat mi vittük simán. Itt jött a mindent eldöntő pont.2-0ra elmentünk, feljöttek, majd fordítottak 2-4-re, majd Arne lőtt egyet (3-4), és én egyenlítettem 4-4-re, innentől a helyi szabályok szerint 2 góllal kell nyerni, és nem tettük meg azt a szívességet az ellenfélnek, hogy nem mi lőjük az ötödik és a hatodik gólt. (6-4 ide, GYŐZELEM)
Fényképezkedés, ajándék átadás (kaptam egy bögrét, ami most már nagyon kellett nekem ide, valamint egy feltöltő kártyát, viszont az ajándék pezsgőt hiányolom...:-) A végén még valamelyik csaj egy jégerre is meghívta a döntő résztvevőit. Jó este volt, remélem a karácsonyi kvíz is hasonlóan jól fog esni...

biliárd

Ő Merve, egy nagyon kedves török lány, és éppen próbálom befűzni egy pezsgőre. Sajnos ezek a muszlimok nagyon válogatósak, ha nem a legmegfelelőbb pillanatban hívod meg őket, akkor égre-földre esküdözve elutasítanak, mondván a vallásuk ellen van, mint a disznóhús, de azért ettől függetlenül volt szerencsém látni alkoholt inni őt is. Igaz nem aznap. A sztorihoz hozzátartozik, hogy Ondrejjel kellett pótolnom a társaságot és egy hülye játék (kő-papír-olló, aki veszít iszik) következtében másnap csak ennyit írt ki az üzenőfalára: "biggggg hang-over..." Megjegyzem, én nyertem :-)
Ez a kép a rajongóimnak. Megjegyezném, hogy azt állították rólam, hogy játék közben mindig eltorzul az arcom és vicsorítok. Hát jelentem nem tudom, de ellenőrizzétek le...
A koliellenőrző körutamon most éppen a Haus Panoramaba jutottunk el. A hely jónak tűnt, jonn, mint az otthoni kolik nagy többsége. És van külön biliárd terem. Ha pedig már itt voltunk hát játszottunk is. Ez a kép a kamerának szól.

Schönbrunn 2.

A karácsonyi vásáron készült képek. Szép a dolog, csak nekem nagyon korai, hogy november közepén már karácsonyt ünneplünk. És a kastély megérdemelné, hogy a sokadalom sokkal nagyobb legyen körülötte.

Meglepetésre végre találkoztam újabb emberekkel az életetadó, méltóságos és magasságos anyaintézményemből. És ismerik Kőszeghy Zsoltit XD Csak az ELTE (BTK)!!!Az egyik a fényképezőt tartja, a másik pedig velem együtt mosolyog. A képen továbbá kedvenc lengyelem, Ania és még egy olasz csajszi látható.
Itt meg az összes többi lengyel...Viccesmódon az egyiknek ki kellett fejtenem, mivel érdekelte és töris vagyok, a magyar-szlovák kapcsolat rákfenéjét.Izgalmas volt.

No comment...

A modern művészetet érzékeljétek az egészben, mintha csak a MUMOK-ban lennék. Am meg filmes óráimon hasonló művészi performanszot néztünk most hétfőn, csak élőbb volt...

Stadhalle képek

Rex és a helyi rendőrfőnök...

A Men in Black című film első részéből jól ismert szereplőre leltünk az uszodában, hát, egy állat.

házibuli képek

Jó reggelt...! :)
Ne fényképezzé'!!!
Csoportkép, a kellemes estéről...
Csak a klopfolás taktikáját figyeljétek, Wieselburger sörös üveggel...

Stathalle

Gyönyörű ugrásom után Ondrej már nem is mer ugrani, csak a mozdulatait figyeljétek...

sikerélmény

Hétfőn szerencsésnek éreztem magam. Találtam a suliban egy olyan külföldi hallgatót, aki még nálam is rosszabbul beszél németül, és bátran kiselőadást tartott.
Szegény, a többiek teljesen jogosan, bár nem érdemelte meg, rögtön a hibákat keresték a segédletében, volt benne egy rakat, és nagyon izgult, meg is értem. De a káröröm már csak ilyen, mi ennél jobbak vagyunk, még én is...:P

Hermes Villa

A magyar lányok (Kati, Szabina), és a kedves román lány a szomszédból...




Na, remélem sikerül pár buli képet beilleszteni a mai Hermes Villás kirándulásról. Mint látható nagyon szép a hely, és én még mindig hülye vagyok...De ezért szeretnek, szerettek.

Házibuli

Tegnapra érdekes programot terveztem/terveztünk.Az alapelgondolás egy kis főzőcske volt, utána meg közös filmnézés.

A gáz az egészben az volt, hogy a meghívottak zöme volt szíves nem eljönni. Innentől meg jött a részemről a hajtépés. Most legalább az az egy személy eljön-e vajon, akivel megbeszéltük, hogy főzünk? Mit fogok csinálni a sok kajával? A szitut a helyi orosz autonóm közösség oldotta meg. És a az estém megmentésében oroszlánrészt vállaltak, ezer és millió Szpasziva nekik.

Amúgy sikeresen elkészítettük az almás-hagymás sült húst görög salátával sült krumplival és desszert almával. Finom lett nagyon. Bár tegyük hozzá nem egészen egyedül csináltam, így az érdem nemcsak az enyém.(Respekt T.)Orosz testvéreink meg sült csirkével szálltak be a versenybe.Igazából csak mi versenyeztünk Tinával, ugyanis a sült húst kétfajta módon lehetett elkészíteni nagyon kis különbséggel. Viccesmódon ezt a végén nekem sikerült 7:2 arányban kb. megnyerni:-)A többiek szavazata alapján. Utána sikeresen egymásra talált a helyi ukrán és orosz náció és közös versszavalásba, valamint éneklésbe kezdtek, és hogy mi magyarok se maradjunk ki, muszáj volt beszállnunk. Nem mondom, hogy az én hangomra írták a Himnuszt és az A csitári hegyek alatt...-ot, de igazából nem nagyon érdekelt. A többieknek tetszett.

Az este további folyamányaként megemlíthetem, hogy az esti filmezésből nem sok valósult meg. Az étkészletem rejtélyes módon eltűnt (csak ma este lett meg egy része). Egy igazi fotómodell portfólióját nézhettem meg neten. Végeredményben pedig megint egyedül aludtam...Mindezt leszámítva jó este volt.

Este főzök, sütök megint, mindenki imádkozzon, ez rosszabb, mintha autót vezetnék...:)
Amúgy görög saláta, almás és banános pulyka van betervezve.Csorgassátok a nyálatok ti is...
Ja, és persze Müge már megint nincs itthon, hogy vissza tudjam hívni vacsorára, pedig kb az ő kedvéért nem vettem disznóhúst.(Hogy ezek a muszlimok milyen válogatósak...:), hát még ha félig vegák is...:D
Na, mindenki drukkoljon.

operalátogatás

Tegnap, azaz inkább ma nagyon korán szólt Tina, hogy ma páran elnéznek az operába (Staatsoper), csatlakozhatnék.
Megtettem.Voltunk vagy tízen. Az idegenvezető jó volt, a társaságot szeretem, de egyetlen gond akadt mégis csak. Nem tudom mi a helyzet idekint, de mostanában mindig eltévedek, lemaradok valamiről, elfelejtek valamit, plussz a levéltáras tologatásomról hadd ne számoljak be.
Lényeg az egészben, épp Tinával beszélgetek az egyik teremben, amikor mondja, hogy menjünk vissza az előző terembe és készítsek róla egy képet. Kettő lett:), de mindeközben sikerült elkeverednünk a csoporttól, és végeredményben lemaradtam a kulisszákról, a színpad rejtett zugairól...
Bár a lánnyal elveszni egész jó dolog, de mégis talán első a művelődés, utána a szórakozás. :P
Utána megnéztük az operamúzeumot, ami semmi. Utána a színháztörténeti múzeumot is, ha már ott voltunk. Az is semmi és még pénzt is kértek érte...:S Meg a végén megmutattam a Canova oltárt is, ha már, amikor ott voltak a templomban és elfelejtették megnézni azt a böhöm nagy szoborcsoportot...
A mai napom ilyen volt. Most meg itthon ülök és próbálok gondolkozni, hogy holnapra mit főzzek, mikor tanuljak és este mit is csináljak...

Vicces 02.

Hát az álmában magában beszélő szobatárs mellé sikerült újabb érdekességet találnom magában a koliban. mivel semmi érdekes nem történt az elmúlt napokban az uszodát, a mai operát és Ondrej eltávoztát leszámítva, így először ezt osztom meg veletek.
Tulajdonképpen rájöttem, hogy miért vesztették el a szerbek a legutóbbi Balkán háborút. Az ok egyszerű, a célbalövés helyett tuti, hogy mindegyik Celin Diont hallgatott. Esetleg még énekelték is páran.Hogy miért mondom ezt?Gyertek ide a koliba, 3 szobával lentebb kész zenekar található. A csávó utálja az MTV(nem a magyar m1-t:), de mihelyst hazaér első dolga a Celin Dion best of... elindítása a gépén. Ezután pedig karaoke verzióba kapcsolja magát és hát mindenki örülhet...Na jó néha Metallica is soron van.

Kahlenberg

Itt egy kis történelem és aktuálpolitika: A közös ukrán-lengyel szervezésű foci EB előzményeként szokás emlegetni a Juscsenko által vezetett narancsos forradalmat. Na, egészen Bécsig eljutott az ukránokkal való szolidaritás, mint ahogy az a falon is olvasható(ЮЩЕНКО-ТАК =Juscsenko-Igen) Mellesleg az EB-t mindenbizonnyal Skóciában rendezik majd, esetleg Németországban, de akkor már jobb lett volna a magyar-horvát rendezés is...
Ha látja valaki az út végét szóljon, én se láttam, amúgy is csak mások kedvére merészkedtem ki a meredélyre, mégis csak meg kellett mutatni, hogy mi az a magyar virtus...:-)
Hiába próbáltam meg mindenkit a Kahlenberg és a Leopoldsberg által nyújtott kilátással levenni a lábáról, ahol köd van, onnan semmit nem lehet látni. Szóval mi ezt a semmit néztük kb. 2,5 órán keresztül, míg végül ez a látvány tárult elénk...
Kirándulótársam erre a borongós napra: Tina.
A fejnélküli lovas fejjel és páncél nélkül dzsekiben...

A vicces időjárásra hivatkozva a tervezett szombat helyett vasárnapra módosítottam a kihirdetett túrát. Hát igaz nem esett, de igazi ködös, nyirkos nap volt tegnap.
A létszámról nem nyilatkozom (ketten voltunk), de legalább sikerült közelebb megismerkednem Tinával. (Szem előtt tartottam inden esetre, hogy ukrán és esetleg emberkereskedők kezébe kerülhetek:P, remegett is néha a májam:)
Ezt leszámítva csodálatos volt a hegy, a természet még inkább. A 11 km-es távba még a Duna-parti séta is belefért.

Empire club

Gabesznak való hely, ha hozza magáva Surit is természetesen.
Valami börzdéj partin voltunk most pénteken, kilóméteres sorok, 40 perces sorbanállás, és mindez csak azért, mert az ősszel születettek ingyen mehettek be öt barátjukkal egyetemben és ajándék italt is kaptak. Mivel én is akkor születtem, nem volt ellenemre a dolog. De mire beértünk az utolsó kör pezsgő is elfogyott, pedig csak ez motívált a mínusz 5 fokban és szemerkélő esőben való álldogálásra. Ha más nem egy jót buliztunk ingyen, szerintem megérte...

Nyereményjáték

Sziasztok!

Lakótárs szerda estétől hétfő délutánig lelécel. Ebből kiindulva, aki szeretne Bécsbe jönne, és esetleg meglátogatni ragyogó alkalma nyílik erre:-)
Na, hajrá!!!Szabad a vásár!

Rathaus: Koktélparti

A végére még egy vicces dolog. Teljes letargiába estem amikor hallottam, hogy megjelenés csak ünneplőben. Csóró magyarként teljesen arra bazíroztam, hogy a színházba, operába jó leszek úgy, ahogy vagyok (sötétebb nadrág, szép ing). Tehát nem terheltem a csomagomat semmiféle öltöny, nyakkendő, lakkcipő párosítással.

Így gondoltam kölcsönzök egy nadrágot, mert a magyar a pokolban is úr, meg a szomszédban úgyis van egy jelmez- és kellékkölcsönző. Végösszeg: 45 EU


lett volna, inkább azt mondtam, hogy veszek már egy újat, ezt meg felejtsük el gyorsan. És ahogy a képeken látható is 17, 90-ért új ruhával bővült a Petyka-kollekció.Legalább a nyáron lesz miben salátát készíteni, és felszolgálni, valamint hajnali 5kor takarítani a munkahelyen. Szuper!!! A színházat és esetleges más itteni ünnepi eseményeket nem is számítva.
Aniaval és Luigival is öszefutottam például, de valamere Rafael, Nicholas és a többiek is felbukkannak.
Hát igen ettől kezdve teljes volt a meglepetés. Nagyon sok ismerőssel futottam össze, új ismeretségeket kötöttem. Fogyasztottam a sütiből, megkóstoltam a boraikat (bűn rossz volt a vörös) és nagyon-nagyon jól éreztem magam.
Aztán, amikor ez a látvány tárult elém magamban nagyon szörnyű káromkodást csaptam, annak okán, hogy mi a fenének kellett nekem aznap bármilyen életképes kaját főznöm. Ha tudtam volna, hogy ennyire komolyan gondolják a labancok, akkor egész nap egy falatot sem ettem volna. Azért még így is volt hely bennem pár árválkodó sütinek.
A megjelentek számában azonban rögtön csalódtam, mint ahogy az a képen is látható sokan voltunk, többen mint elegen...

Hát ez meglepő volt. A meghívó megszerzése után nem számítottam semmi egyébre, mint egy 30 perces uncsi beszédre a bécsi polgármestertől tegnap este 8-tól. Aztán mindenki kap egy koktélt a kezébe, és 10 órakor mindenki mehet haza. Se több, se kevesebb nem szerepelt a terveim között.

vicces

Tegnapelőtt éjszaka realizálódott bennem, de ma megerősítést nyert az a halvány sejtés, hogy a szobatársam álmában beszél. Ne kérdezzétek miről, mert fogalmam sincs, de tegnapelőtt meg ma éjszaka is arra lettem figyelmes, hogy teljesen váratlanul 2 szép, egész mondatot ellőtt hibátlan cseh nyelven majd tovább aludt. Na, egyrészről nem zavar a dolog, más részről meg mivan hogyha a végén elkezd alvajárni, vagy mittom én...
A végén még a kimászik a tetőre és egy cseh vers elszavalása után, elmegy bungy-jumpingolni...
Megnézném mindenesetre...:-D

hétfő esti Ride

Csak a poén kedvéért, az Erasmusosoknak nincs ideje unni magukat, de még arra sem nagyon, hogy otthon üljenek. Mint látható a képre engem csak odamontíroztak. Különben is én nem is vagyok olyan...(Tesókám külön kérésére, ha kiszámolod majdnem minden második, harmadik nap lesz valami új fent a lapon, igyekszem...)

Levéltár

Az érdekesség kedvéért belinkeltem ezeket a telefonnal készült képeket. Tudom nem a legjobbak, meg amúgy sem lehet normálisan elolvasni őket. Az alsón elég jól olvashatóak élőben a lovasság kötelékében résztvevő tisztek nevei (Kollonitsch, Gombosch, Ebergeny, Vizlay, Esterhazy, Lehoczky, Bagosi ) szerepelnek. A fentin meg kivehető az infanterie és a dragoner mellett szereplő Currassier, ami szerintem a lovasságot jelenthet és feltünő módon hasonlít a magyar kuruc szóhoz. Még utána nézek, de röhögnék a markomba, ha kiderülne, hogy semmi egyebet nem értettek akkor a kuruc szó alatt, mint lovas, lovasok...[coursier: gyors ló,versenyló franciául. ]

Nohát, ide is eltévedtem unalmasabb óráim során.
Na jó nem ilyen egyszerű a dolog. Mindenesetre otthon van egy aprócska kutatási tervem, és otthoni jóváhagyással a helyi levéltárakat is letámadtam. A Haus- Hof- und Staatsarchiv-ban egyelőre nem volt semmi, a magyar delegátust leszámítva. Így elsőnek a Kriegsarchivba kezdtem el dolgozni. Ha valakit érdekel egyelőre azt vizsgáljuk, hogy kik azok a magyar személyek, akiket a császári iratok megemlítenek, mint résztvevők a török elleni harcokban 1683-tól és később hogyan viszonyulnak a Rákóczi-szabadságharchoz. (Átállnak-e vagy sem.) Ennyi. A fő cél amúgy Bottyán (János) lokalizálása lenne...

Laxenburg megint

Slowan, Magda, én, Ania, Beate, Yoli, Luigi. A háttér az alkony.

Még két képet fölpakolok a kirándulásról, a többiek csinálták őket....

Laxenburg

Alkony
A kastély naplamentében.
Körben...
Ania és Beate, a két lengyel lány, na és jómagam egy hatalmas platán rönkön.
Móka, épp fára mászok, és nagyon tetszett mindenkinek, mit tudom én miért...
Másik oldalról megközelítve...
A lovagvár, körülötte erdő, csónakázótó, úgy éreztem magam, mintha tényleg egy mesében lettem volna. Már csak a tündérek, boszorkányok, trpék és óriások hiányoztak, helyettük ott voltunk, mi...

Szombaton néhány barátommal a Bécstől negyedórára fekvő Laxenburgba látogattunk el.

Meseszép kis városka, parkkal, kamu-lovagvárral (I. Ferenc akkor építette, amikor lovagok közel s távol sehol nem voltak, Napóleon annál inkább).
Ide érkeztünk meg kisebb reggeli kavarodás után (itt is mindenki késik/elalszik/nem találja hova kell menni :P) Kezdetben azt gondoltam, hogy két esetleg három órát töltünk itt el, aztán irány haza, de tévedtem. 7 és fél óra sétával, fotózással, nyelvtanulással, mókázással. Szuper volt.

Panorámakép.

Schnapsmuseum

Ezt biztos szeretnétek!

Pénteken voltunk az Erasmusosokkal kulturálódni, hehe, ha ezt, annak lehet nevezni. Schnapsmuseum, mint a neve is mutatja, italokkal foglalkozik. Vezetéssel egybekötött kóstolón vettünk részt. Régi épület, aminek a felét egy kedves amcsi bomba valamikor 1944 és 45 között volt szíves a földdel egyenlővé tenni. A cég még mindig családi vállalkozás, szerintem már legalább az ötödik generációnál tartanak, ha nem többnél. A nagypapakorú cégvezető kísért bennünket végig. Nem maradhattak el a vicces történetek, és természetesen az itt gyártott különleges italok bemutatása sem.
Végezetül pedig a várva várt kóstoló...Többek között volt aranydarabokat tartalmazó likőr (Schönbrunner Gold), többféle krémlikőr (karamelles, epres, banános,kókuszos-csajok nektek való;-) barackos whiskey (nem volt rossz), Rocketluncher nevezetű piros borzalom (60%, édes, de megüt... ), absinth, valamint a helyi pálinka a Schnaps (na, ha valaki rossz napot akar szerezni a barátainak csak ilyenel itassa őket, borzalom, otthon ennél még a kommersz is jobb pedig ez nagy szó...)
A túra végén meg lehetett piákat és pólókat venni. Ezt meghagytam másnak, majd a kilátogatókkal vásárolgatunk. Viszont már mézes pálikára kötöttem egy jó üzletet az egyik szlovén lánnyal, majd mesélek még...;-)