Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag, Boldog Új Esztendőt minden kedves blogolvasónak, barátomnak, ismerősömnek és ismeretlennek! Legyetek jók, és élvezzétek ki a szünetet, meg majd utána a vizsgaidőszakot is...!!

Hazaút

4 és fél órás alvás után gyorsan összepakoltam és kiléptem a Westbahnhofra a vonathoz. Az természetesen nem közlekedett a MÁV és VDSZSZ miatt, szóval busz lett belőle.
Az utazás végére teljes nevén: sztrájktörő vonatpótló autóbusz stewardessel.
Egy dolog vígasztalt a hosszú úton. Beülök a helyemre, mondom magamban, 4 teljes óra alvás. Aztán megjelent mellettem egy helyes ks hölgyemény. Minden szuggerálási tehetségemet bevetettem magamban mondogatva- Ide ülj!!!:D-, és pár német szó elrebegése után tényleg mellém ült. Mondom magamban-Tuti nem német.- és pár pillanat múlva kiderült, hogy tényleg nem az. Magyarul beszélt a családjával telefonon.
Szóval Flórának köszönhetem, hogy nem volt teljesen eseménytelen és unalmas a buszutam...
Kösz:)Így látatlanban is.

Röviden...

Csak összefoglalásképpen:
Ebben az évben megvoltak az utolsó óráim Bécsben. A nácisra még 2-3 rövid elemzést kell írnom plusz egy ötoldalas könyvrecenziót. Ötletet nyugodtan adhattok. A filmes órára megnéztem Makavejev Sweet Movie-ját, ajánlom minden erős gyomorral rendelkező barátomnak, ismerősömnek, ha kell kölcsön is tudom adni februártól. Igazi csömör film. Az is igaz, hogy semmit sem kérdezett róla a tanár az órán...Nagy kár, pedig kétszer is próbáltam megnyilvánulni a posztkolonialista filmelméletekkel kapcsolatban. Szerintem érthetően. Ezután spuri a terroristásra, ahonnan megint elkéstem, köszönhetően Anna Schober tanár nőnek, aki mellesleg nem ismeri az óra, és a pontos idő fogalmát. Mindenesetre a női terroristák érdekes témának tűntek aznap estére.
Kedden nagy pangás és lustálkodás volt, mint ahogy általában mindig. (Személyes fitness edzőmet keresem ismét lassan:)) Este amatőr modern színház Antoninával. Az előadás formája valami Boal nevű ürge ötletén alapszik. Előadnak egy rövid darabot, és utána a nézők elmondhatják, mi volt rossz, sőt be is mutathatják, hogyan lehet véleményük szerint jobbá tenni az adott karaktert, részletet. Figyelemreméltó. Ezek után még részt vettünk a második mob-underground metrópartin Ondrejjal Nico-val és Tinával, képek csak januárban.
Szerdán igazából csak szenvedtem, hogy a másnapomat, hogyan töltsem.
Csütörtökön meg a balszerencse csillagommal sikerült összefutnom. (Elromlott a netem, elmaradt egy órám, amire csak azért is bementem, nem közlekedett a villamos így bőrig áztam, és Irissel sem tudtam korizni menni, amit nagyon sajnálok, még így utólag is.)
Estém szerencsére viszonylag jó lett. A Fachhochschulés karácsonyozás és utána a Praterdome megtette a hatását, jó élményekkel mentem péntek hajnalban nyugovóra.

A győztesek

A kínkeservesen kiszenvedett döntő után, baloldalon az ellenfelek, utánuk én meg Arne, a csapattárs. Plussz a győztesnek járó kupák, azaz ESN-es teásbögrék is láthatóak...

Ezzel még adós voltam, de most pótolom a dolgot. Az Erasmus csocsóbajnokság győztesei természetesen képen is meg lettek örökítve.Íme:

Kiccsalád 2.

Csak gyorsan megemlítem, hogy a család is megérkezett a hétvégén Adventezni, ha már a többiek a hallgatás homályába, no meg a vizsgaidőszakba burkolóznak.
Városnézést a Hofburg megtekintésével kezdtük. (Silberkammer & Sisi Múzeum & Kaiserliche Appartements- szerintem megérte a 10EU-t amit még agy a gazdasági válság alatt is ráköltöttünk. Főleg, hogy engem érdekelt is. No meg a családnak is tetszett...) Aztán Riesenrad, azaz a Prater óriáskereke következett, ennek "az ár-érték aránya"(by Leó) már kevésbé jó. Este forraltborozás a Városháza előtt, és a Votivkirche is sikeresen meg lett látogatva.
Másnap Belvedere, kívül minden, belöl csak az Oberes... Bár az útikönyv szerint kicsit mást kellett volna látni, sebaj. Aztán még a Krippenschau fért bele az időbe, csak hogy a karácsonyi hangulat is végleg meglegyen.
Ezek után még az MTI-MÁV koprodukciónak köszönhetően, megtapasztalhattuk, hogy a nemzetközi vonatok közlekedése zavartalan...De legalább pótló buszok voltak, és vígan kiabáltuk együtt, hogy -Gyurcsány takarodj!!!- a MÁV-val együtt. Innen is pusszantom mindkettőt, remélem jól vannak. Na, jó kiabálás nem volt:-), csak millió utas, meg tumultus, durakodás, az ötödik kocsira csak azért is felnyomtam minden rokont, családtagot, szóval a nap hőse címet ismét kiérdemelhettem ezáltal.
Amúgy tényleg nem tudjátok, ki az az Udo Jürgens???

Pars

A cím nem a majdnem aranyat nyert csodálatos kalapácsvetőnkre utal, bár lehet hogy meglesz csak azért is az ezüst...Ez egy étterem, a névből és az enteriőrből ítélve perzsa. Ide voltam hivatalos Ondrej révén, mivel mindenkit meghívtak a csoportjából és szobatársak, barátok és tök ismeretlenek is mehettek. Mindenképp ott volt a helyem, de ha még meg is hívnak...
Csak tanulságképp írom le a dolgot. Az étterem ízlésesen be van rendezve, bár kicsi. Az étlap keleti kajákkal van teli, 15 EU-ért jót ehet mindenki.
A hátulütő az volt, hogy hiába a szervezés az asztalhoz nem fért el alapból 9 ember, velem együtt:@, és még utánunk jöttek. Az étlap rövid, de ezt korábban is mondtam, a kedves szobatársnak. A Djudja Kebab-bal nem volt semmi gáz, de ez a legtöbb, amit el lehet róla mondani. Kebab csirkéből, közepes kategóriájú arab rizsből, minimális savanyú/ zöld mellé sótalanul és még 20%-kal többet is pakolhattak volna a tálkámra. És mellesleg a várakozással lekéstünk a Városháza mellett lévő ma esti puncsozásról...Hejj!
Tudom ez már így főben járó bűn.

UNO City- Vienna Internationla Centre

Aztán kényelmes székben helyet foglalva, a baromi jó előadást végighallgatva (németül natürlich) töltöttünk el jó 30-35 percet. Nagyon ott volt. Így el tudnám képzelni magam...És ti?
Ebbe az épületben vittek el bennünket. A leendő munkahelyem, úgy is fogalmazhatnék :) De túlságosan pesszimista és cinikus vagyok, szóval nem teszem. A kép alant pedig néhány fejet (pölö az idegenvezetőnkét) plussz az ENSZ tagállamok zászlaját ábrázolja.
Viccesen indult a dolog. Még novemberben meghirdették, hogy el lehet menni az ENSZ városba körbejárni, megtekinteni. Mire 7 nap alatt elhatároztam, hogy megyek, már nem volt hely, betelt a jelentkezés, mint azt 3 nappal korábban megtudtam. De mivel SUTTYÓ MAGYAR VAGYOK(!!!!), mint az korábban a Pergamon Múzeumnál és a Towernél bebizonyosodott, elmentem, mondván tuti, hogy hiányozni fog valaki, és eddig sem kérdezték, hogy szereplek-e a listán vagy sem. Számításom, mint általában, bejött. Rajtam kívül összesen 9-en voltak, és max. 30 fő mehet be egy csoportként, hát befértem még. A bejárat, mint egy reptéren: fémtárgy, fegyver, robbanóanyag kint marad. Akadt egy késünk, de ezt leszámítva semmi gáz.

Österreichsquizz

Az az idő is eljött, amikor játékos formában ugyan, de kérdeznek a helyiek. Az Erasmusos bagázsnak szerveztek a helyiek, egy ki tud többet Ausztriáról versenyt. A Down Underben történt meg az eset, és csak egyetlen hiba történt. Senki nem számolt azzal, hogy az Erasmusosok tényleg el is jönnek a rendezvényre. Egy csöppnyi teremben 50-60 ember elég nehezen fért el még ülőhely sem volt igazán. De hát igazából mindegy is...Nagy nehezen összeszedtem a csapatot, sok germán között elvesztem, na jó volt még velünk egy francia is, és ugyan elsők nem lettünk, de amikor a kezembe nyomott valaki egy korsó sört nem is érdekelt már a dolog. Egy sör mellett mindegy hanyadik vagyok, ki mit mond, mi történik körülöttem, hiszen mellettem van az egyik legjobb barátom:)
Ja, a kérdések között szerepelt többek között: Mi a hasonlóság Udo Jürgens és Beethoven között?
Sorolj fel minél több bécsi/oszták német dialektusból származó szót!
Sorolj fel legalább négy bécsi kerületet névvel, számmal!
Melyik folyó folyik át a városon?
Hol gyártják a híres osztrák, fekete növényolajat? Mik az összetevői? hehe:P

Kartner Strasse este

Nem a legjobbbak, de alapozásnak mindenképp megfelelnek a képek...

Belvedere

Oberes Belvedere, eccer nekem is lesz ilyen kecóm, hát legalább...
Szökőkút víz nélkül -10 fokban, télleg hol a fenében vannak ilyenkor a pingvinek????
Unteres Belvedere

Hát ez a nap is elérkezett, ellátogattam a Belvedere-hez szobatárssal, és még ő forszírozta a dolgot.
Jó ez így túl szép is lett volna, amikor ugyanis rákérdeztem az Oberes Belvedere épületében, hogy akkor ugye most megnézzük a Klimt képeket is, rögtön egy laza nemmel válaszolt, meg azzal, hogy nincs pénze. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Így csak a kastélyparkból származó képekkel tudok szolgálni. Meg azzal, hogy hideg vaaaan!!!!!!!!!!

Karácsonyi megjegyzés

Mindenki felejtse el, hogy tőlünk keletebbre jó lehet a december! Az ukránok meg az oroszok csak januárban ünneplik a karácsonyt, a törököknél nincs ilyen, pedig európainak akarnak látszani , a muszlimokat mindenki gyorsan felejtse el, és röhejes de Kínában pedig mindenki szépen melózik aznap, meg a következőn is. Jah, a törökök is. Szóval mindenki legyen keresztény, legrosszabb esetben konzumimádó-bevásárlásmániás-ateista. 3 nap szünet és tulajdonképpen jól érezzük magunkat. Mi itt tudunk valamit Európában!

HGM

Végül pedig csak, hogy kiengeszteljenek, a hősök csarnokában szerepel többek között Zrínyi Miklós, Hunyadi János (a képen Johann Hunyad néven), egy Nádasdy gróf és Pálffy Miklós, távolabb a papa vértjét is megtaláltam az egyik vitrinben a magyar címerrel együtt. Érdekes és egyben örömteli volt.
Sokat megélt járgányt, ezen utazott szarajevóban Ferenc Ferdinánd, a drága, és jó hogy meglőtték, ilyen kocsiért én is kicsináltam volna...
Itt Buda magyar ostromát állítják be ismeretlen csataként 1848/49-ben. Ennél már csak egy másik képaláírás bakizott nagyobbat. Mely szerint: 1848. április harcok Komárom erődje alatt, ebben csak az a gáz, hogy az egy vitrinnel előbb istenített Jellasics báró 1848. szeptemberében ütközött meg először magyar seregekkel, csúfos vereséget is szenvedett, előtt fegyveres összetűzés a két állam között nem volt.Ennyi :) Az ötöst az indexbe, lécci. :P

A mai napon sikeresen eljutottam a Heerengeschichtliches Museumba, a helyi Hadtörténeti Múzeumba. Sajna, Ondrej barátom ígérete ellenére elbóbiskolt, így nélküle indultam útnak. A hely nagyon szép, és első látásra csalóka, azt hittem 1-2 óra alatt megjárom, lett belőle öt, jó mondjuk érdekelt is a dolog. Így jobb is, hogy nem jött szobatárs, bár elmondása szerint ő is elnézett Terkával 3 után, de nem találkoztunk, szóval csak a fotói után hiszek neki... Nagyon szép az épület, bár történelmileg itt-ott érdekesen vannak beállítva a dolgok...

Producerek

A kellemes balett után, most azaz tegnap este sikeresen ellátogattam a Ronacher Teather-be. Nem hagyhattam ki Tina invitálását, meg amúgy is kihívás osztrák-németül bármit megnézni Bécsben. Alapból elég sok musical-t láttam már életemben, köszönet kedves osztályomnak és baráti körömnek, szóval nem volt nagy újdonság zenés darabot nézni.Nem is számítottam semmi kiemelkedőre. Így még nagyobb meglepetés volt a végeredmény, jól eltalált (bár nagyon kiszámítható) sztori, tökéletes szereposztás, jó zenei betétek (sajnos se az otthonit, se az eredeti angolt nem ismerem, de a német nagyon jó.) Végül de nem utolsó sorban az 5 EU-s állójegyünkért három és fél órát ültünk:)
Na, jó volt. Nézzétek meg ti is a Producereket!!!

Mellékesen megjegyezném, hogy a női főszereplő a szövegkönyv szerint svéd, így az akcentusát is svéddé kellett volna varázsolni, nem sikerült. Paola, az egyik olasz ismerősöm, így, ilyen akcentussal, beszél németül, hehe, és ugye a svéd nem olasz.

1st Viena MetroParty videó

A Hős

Néha teljesen azt érzem, hogy egyedül azért jöttem a Földre, hogy másokon segítsek, mert egyedül nem képes megoldani senki sem a saját problémáját, az enyém meg mellesleg lényegtelen...

Valahogy így történet tegnap is. Terveztem egy jó kis vacsit, filmnézést, aztán a "polák venger na dwa tanki" (tuti nem így kell írni) jegyében lengyel estet a lerchenfeldergassei koliban. Aztán jött egy segélykérés...
Szegény lengyeleim azt hitték, hogy a magyar barátnőjük majd foglal helyet nekik, Pesten valami hostelban, így nem is foglalkoztak a dologgal. Amikor pedig kiderült, hogy nincs hely, jöttek a B, C és végül a P megoldások. Még szerencse, hogy rendelkezek egy Icsu Marcival odahaza, aki ha végeredményben nem is a saját hostelukba, de egy jó helyre az én közvetítésemmel el tudta pakolni a lengyel csajaimat. Hála a jó égnek! Ezek után ismét én vagyok a nagybetűs Hős, a HERO, a HELD, na de mire megyek vele.
A lengyel partin mily meglepő, majdnem mindenki tudott lengyelül, engem leszámítva, a kaja 9-re elfogyott, ilyet sem hallottam/ láttam még, és a vodkát még mindig utálom, de egyre jobban és intenzívebben...Szóval ott is hagytam elég hamar, talán ha csak egy kicsivel többet foglalkoznak a Hősükkel...

Kori a JegesEst helyett...

Megérdemelt pihenő a törökökkel, ezek mindenhol ott vannak:), am nagyon szeretem őket. Sajnos Seda nincs a képen, pedig mutogathatnám, hogy őt tanítottam korizni, nem is sikertelenül, bár kétségtelen, hogy egy óvatlan pillanatban akkorát esett hanyatt, hogy még nekem is fájt. Szegény.
Na igen az első esés nem hozzám köthető, itt épp Tunca van a földön.
Jupííí, nekem is van sapkám, meg neked is, sőt korink is van. Most azt hasonlítjuk össze, hogy a hüvelykujjaink, mind a kettő, meg van-e... Megvolt!!
Népes társaságunk, (éljen a Fachhochschule!- bár már kicsit unom őket, de ez magánügy;) Na szóval ez a nápes társaság nézte, hogyan esek-kelek a jégen.
Hát nem egy városliget, meg sehol egy Vajdahunyadvár, vagy egy Hősök Tere a közelben, de hát ez a Wiener Eislaufverein. A lényeg, hogy itt is csúszik a jég...

Ha már nem voltam otthon a JegesEsten, legalább itt elmentem korizni. Előre gondolva mindenre kihozattam a korimat is (kösz tesó).

1st Viena MetroParty

Valami szlovák csávó rendezett egy ötletszerű bulit a metróban, még jó hogy ott voltunk. Zene nem volt, talán ez volt a legnagyobb negatívum. Végeredményben a hangulatról gondoskodtunk...
Kicsit polgárpukkasztásnak is tekinthető a dolog, valakit rosszul érintett a dolog, de David boldognak tűnik mellette.
A kép jobb oldalán látható öreg úr, mintha valamelyik pesti kiskocsmából pattant volna elő, mindenesetre ő élvezte a dolgot, és még az éneklésbe is beszállt. Bár szerintem simán, ilyen jó társaság mellé...
Bodysurfing...
Az első forduló után.
Videót is mindjárt próbálok szerezni, csak hogy hallani is lehessen a bulit, ne csak látni. Jelenleg pedig tervezem az otthoni megvalósítását is a dolognak, bár én ennyire nem vagyok a társaság középpontjában, hogy több száz embert így össze tudjak csődíteni. Ja, szerencsére rendőrökkel nem futottam össze. :-)

Hétköznapok

Kis beszámoló következik különösebb aktualitások nélkül...

Tegnap azt vettem észre az egyetemen két ébren lét között, hogy mintha szinte érteném, miről dumálnak konkrétan a tanáraim, de sikeresen elhessegettem ezt a gondolatot a fejem fölül, és tovább aludtam.

Kezdem utálni az otthoni egyetemet, mert lassan be kellene adnom az évközi feladataimat és eddig egy van meg, kettőt meg korábban visszadobott az egyik tanár. Végre dolgoznom kéne...Plussz szívesen elemeznék műsort egy másik aktuális órára, de nem tudom az adott szempontokat, ezek nélkül meg teljesen esélytelen.

Kimaradok a csütörtöki esélykiegyenlítős fociból- ne má', egyszer nem vagyok otthon, és akkor találja ki a LÉC vezetősége, az ilyen és ehhez hasonló dolgokat. Respekt Gabesz, remélem halálra iszod magad Surival. Remélem azért Oldie túléli...

Megtaláltam a saját családom tagját/tagjait egy 1693-ból származó suspentio-n, vicces, remélem kedves édesanyám is olvassa őket, hadd örüljön.

Mára ennyi, este rendet bontunk és csendet háborítunk, szurkoljatok lehet meglesz a következő rendőrös sztorim...:-D